Napkitörés lehet a bitcoin vége?
A Telex ma reggeli, aranyról és inflációbiztos befektetésekről szóló cikkében Pletser Tamás, az Erste elemzője így fogalmaz:
... valljuk be, annyira azért nem is alaptalan a globális blackouttól való félelem, vagyis az, hogy az energiarendszer egy nagyobb zavara kikezdheti a bitcoin elszámolási rendszerét
A "globális blackouttól való félelem" az egyik olyan tematika, melyet szinte kizárólag a tradfi befektetővilág oldaláról hallani, kvázi racionalizálásaképp, hogy miért nem fektetnek bitcoinba. Félreértés ne essék, nem célom törzsi harcot gerjeszteni a bitcoin vs nem bitcoin tábor között, de valahogy úgy érzem, hogy a bitcoint vállból elutasítók általában érvei elég sekélyesek, mondjuk úgy: nélkülözik az utánajárást.
Ezt az utánajárást tesszük meg ebben a cikkben, kezdve azzal, milyen külső tényezők állíthatják le a bitcoin hálózatot és milyen következményekkel járhat ez a bitcoin jövőjére.
A bitcoin rezilienciája
A bitcoin hálózat elemi és meghatározó tulajdonsága, hogy decentralizált. De nem csak hogy decentralizált, a világ legnagyobb decentralizált működő szoftverhálózata, a legtöbb szereplővel. Ez a tulajdonság olyan ellenálló-képességet ad, mellyel több millió, a bitcoin szoftvert futtató eszköz hálózatról történő lekapcsolásával is tovább működik a blokkgyártás, vele pedig a bitcoin tranzakciók.
Mielőtt belemennénk, milyen konkrét okok vezethetnek a bitcoint futtató számítógépek tömeges leállásához, hozzuk a számokat!
A bitcoin hálózat 2009 óta folyamatosan működik, ezalatt összesen 2 alkalommal történt ideiglenes leállás, ami mindkét esetben órákon belül orvosolva lett.
Az egyik precedens 2010 augusztusában egy szoftverhiba volt, melyet a fejlesztők még a káresemény bekövetkezése előtt javítani tudtak. Egy ismeretlen szereplő úgy volt képes módosítani a tranzakció paramétereit, hogy az több milliárd bitcoint gyártson le magának. A "value overflow" néven emlegetett hibát Gavin Andersen és Satoshi Nakamoto irányításával a bitcoin fejlesztői a 0.3.10 szoftververzióval korrigálták, a tranzakció visszavonása helyett (mivel az blokklánc klasszikus tulajdonságai lévén nem lehetséges) hard fork, azaz láncelágazás történt. A bitcoint futtató szerverek szoftvert frissítettek, és a régi láncot fogadták el érvényesnek, melyen nem szerepelt a kifogásolt tranzakció.
Itt fontos levonni azt a tanulságot, hogy noha bármilyen szoftver hordozhat hibákat, a bitcoin csecsemőkorából ismert incidenshez hasonló ma már valószínűtlen, hogy újra előforduljon, hiszen azóta nagyságrendekkel nagyobb a fejlesztőcsapat, több figyelem fordul a bitcoin biztonsága felé, és minden szereplő érdeke, hogy zökkenőmentesen folyjon tovább a folyamat.
A második incidens 2013-ban történt, szintén szoftverhiba miatt, mikor is a bitcoin kliensek nem tudtak megegyezni a láncok érvényességében. A megoldás szintén az volt, hogy visszaállításra került a lánc a konszenzusos állapotra.
2013 óta, több mint 11 éve semmilyen szoftverhiba nem merült fel a bitcoin programban, sőt, a hálózat rendelkezésre állása is több mint 99,99%-os volt. A maradék, kevesebb mint 0,01% is csupán lassulást (dugulást) jelent, nem pedig teljes leállást, vagy konszenzushibát. A hálózati dugulás két esete a cikluscsúcsok környékén a bitcoin tranzakciók iránti extrém igénynek volt betudható, és csupán 1-2 blokknyi validációs késést jelentett.
2009 óta, míg a bitcoin folyamatosan és megbízhatóan működött, az amerikai FDIC adatai szerint 513 hagyományos amerikai bank ment csődbe.
A legjelentősebb csődeljárások pont a kriptó-érintettséggel is rendelkező Silicon Valley Bank és a Signature Bank esetei, ahol a likviditási válságot visszatérő konteók szerint pont a kormányzat hagyta elburjánzani, hogy ezzel gáncsolják ki a kriptóipar stablecoin lábát. Zárójel bezár.
Egyszerre tönkretenni az összes bitcoin csomópontot
Ahogy a cikk elején már fókuszba helyeztem a decentralizáltságot, a decentralizáltság is csak addig segít, amíg léteznek a körülmények bitcoint futtatni. Mi a frász történhet, ami az összes bitcoint futtató számítógépet lekapcsolja a hálózatról? Globális áram -vagy internetkimaradás?
Én személy szerint nem tudok róla, hogy ilyen valaha történt volna. Olyan volt, hogy tenger alatti kábelek sérülése miatt részlegesen elérhetetlenné vált az internet, de az áramellátás vagy az adathordozók soha nem sérültek világszerte.
Itt már kavargatom a forró kását a napkitöréssel, igen, a napkitörés egy elméletben lehetséges módja a teljes blackoutnak, azért itt is definiáljuk, hogy nem akármilyen napkitörés, hanem tömeges úgynevezett koronakidobódást kellene átélnünk, és hogy ha ezt át is élnénk, valószínűleg a bitcoin lenne az utolsó problémánk.
Arról nem beszélve, hogy még ekkor sem szükségszerű hogy a bolygó mindkét oldalán egyformán jelentkezzen az elektromágneses zavar, így még egy ilyen apokaliptikus forgatókönyvben is van rá esély, hogy egyes bitcoin node-ok tovább működnek. (Ha más nem, Faraday-ketrecben). Ha lenne is kimaradás, a bitcoin mint ha mi sem történt volna, újra tudna indulni egészen addig, míg a világ bármely pontján is sértetlen maradt a blokklánc állapota egy lemezen.
Az viszont sokkal valószínűbb, hogy a hasonló szintű redundanciát nélkülöző hagyományos pénzügyi rendszer (értsd: banki oldalak, a SWIFT elszámolórendszer, az ATM-ek, brókerplatformok, stb.) már nem tudnának üzemelni akár csak egy fontosabb adatközpont sérül. A centralizált rendszerek is lehetnek redundánsak, lehet ezt infrastrukturálisan jobban van rosszabbul kivitelezni, azonban az merész feltételezés lenne, hogy minden szereplőnél tökéletesen lett beállítva az infra.
Ha választanom kellene, hogy melyik informatikai infrastruktúrának van egy pici esélye is átélni egy komoly fizikai zavart, egész biztosan a bitcoinra tenném a voksom.
Az oldalon található cikkek kizárólag a szerző véleményét tükrözik, és nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény szerinti befektetési tanácsadást. A Webhárom kizárja a felelősségét az egyéni befektetési döntésekből fakadó esetleges károk miatt. Tartalmaink szerzői jogvédelem alá tartoznak, felhasználásuk kizárólag a szerző írásos engedélyével lehetséges.