Infláció - kamu vagy valóság?
Kamatprémiumos államkötvények. Egy jól sikerült bértárgyalás. 1790Ft-os korsó Dreher a körúton. Másfélmilliós négyzetméterárak. Ukrajnai háború.
Neked mi jut eszedbe az inflációról?
Nem véletlen az asszociációs játékra hajazó felütés - az infláció egy nagyon is releváns, és annál is jobban agyonhasznált kifejezés, ami gyakorlatilag mindenkinek mást jelent. A cikkben az inflációs probléma egy kevéssé ismert megközelítését fogom bemutatni, ami egy magyarázatot ad arra, miért problémás a fogyasztói kosárhoz mérni az inflációt, miért nem hoz reálhozamot semelyik befektetésed, miért érzed jobban a drágulást mint a számok mondják, és miért érzed hogy ugyanott vagy, amikor papíron jól teljesít a gazdaság. Végül megismerünk két alternatív módot az infláció mérésére, és megvizsgáljuk, hogy lehetne megütni a megemelt lécet.
Fogyasztói árindex-változás mint infláció
Infláció alatt hivatalosan az árszínvonal emelkedését értjük, ami a megvásárolandó áruk átlagárának növekedését jelenti a vizsgált periódusban. Az infláció a világ minden pontján a CPI, azaz a fogyasztói árindex százalékos változását jelenti. Az inflációt mérő szerv (Magyarországon a KSH) statisztikai adatokat gyűjt a fogyasztók által leggyakrabban vásárolt termékek árváltozásáról, és ezt periodikusan közzéteszi.
Így megkapjuk egy névtelen perszóna (alias az egységsugarú magyar ember) fogyasztói kosarát, ami soha nem egyezik a te valós fogyasztási szokásaiddal.
Lehet, hogy a korsó söröd az elmúlt pár évben 450-ről 1790Ft -ra emelkedett, de aggodalomra semmi ok, hiszen a biztonsági ülés és a műanyag kerti szék árcsökkenése ezt kompenzálja. Mielőtt nyugodtan kortyolnál a repoharadba, azért kihívlak egy tanulságos meccsre.
Számold ki a saját fogyasztói kosarad inflációját!
Többé-kevésbé, de meg fogsz döbbenni. Ehhez nem kell más, mint egy sima Excel táblázat, Google Sheets, bármi amit éppen használsz. Leírni (profibbak számára kiexportálni) az egyes költéseidet, és összevetni múltbeli adatokkal. Szintén érdekes kísérlet lehet megtalálni egy pár éve kallódó bolti blokkodat, megvásárolni ugyanazokat a termékeket, majd hüledezni a különbségen.
A bázishatás
Itt egy jól képzett politikus már azonnal visszacsapna, hát nehogy már az élelmiszer-árakhoz mérjük az inflációt, hiszen azok sokkal jobban nőttek, meg egyébként is a COVID miatt van, de ha nem a COVID, az ukrajnai háború hatása. És el fog tűnni, csak bízz bennünk!
És lám, 2024 végére ténylegesen 3%-ra csökkent a KSH által jelentett infláció, az más kérdés, hogy erre vajmi kevés ráhatása volt a kormánynak, sokkal inkább a bázishatás törvényszerűségének köszönhető. A bázishatás annyit tesz, hogy az árak abszolút értékben képesek ugyanolyan mértékben növekedni úgy, hogy a megváltoztatott referenciapont miatt kisebb százalékot fognak jelenteni mint a korábbi években. Ha egy ezer forintos termék 2023-ban kétezer forintra drágul, az 100%-os infláció, de ha kétezer forintról háromezer forintra, az csak 50%-os. Mindkét esetben 1000 forinttal drágult a termék.
A változó kosár problémája
A fogyasztói árindex mint inflációt mérő de-facto adatforrás sok sebből vérzik, de talán a legnagyobb seb, hogy minden vizsgált periódusban más mennyiségű és más minőségű termék van a kosárban. Kisarkítva, de előfordul hogy az egyik évben 3000 forintért Angus sajtburgert vásároltál, rá egy évvel 3000 forintért már csak egy rákkeltő szójapogácsásat engedhetsz meg magadnak, de legalább ugyanazon az áron. Így kimutattuk, hogy az infláció 0%, papíron ugyanolyan jól élsz mint korábban. Mindenki boldog?
A forint értékcsökkenésének problémája
Szintén problémás, hogy a forint (vagy bármely más valuta) értékcsökkenését a köznyelvben egyenlővé tesszük a CPI inflációval. A fogyasztói árindex a benne lévő termékek árától függ, ami a mögöttes valuta árától függ - ezért szükségszerűen nem lehet alkalmas arra hogy a mögöttes valuta értékváltozását (inflációját) mérje.
Hasonlóan problémás a forintromlást az euró váltási árfolyamából kimutatni, hiszen egyrészt létezik eurón kívüli világ (aki az amerikai részvénypiacon tartja a befektetéseit, jobb etalonnak találná a dollárt), másrészt az euró a forinthoz hasonlóan szintén inflálódik. Az EU tagállamok egységes infláció-mérésére alkalmazott harmonizált fogyasztóár-index csupán néhány módszertani különbséget fed el, de ugyanúgy jelen vannak benn a fent említett torzítások.
Az infláció monetáris jelenség
Milton Friedman világhírű közgazdász szerint "az infláció monetáris jelenség", azaz egyértelműen és kizárólag a pénznyomtatásra vezethető vissza. A picit pejoratív pénznyomtatás szó alatt a valuta forgalomban lévő mennyiségének növekedését értjük.
Pénz akkor teremtődik, amikor egy erre felhatalmazott pénzintézet (jegybank, bank) kölcsönt nyújt egy hitelfelvevőnek. A kölcsönadáshoz a közhiedelemmel ellentétben a banknak nem kell rendelkeznie teljes fedezettel, a felvett hitelösszeg pedig a "semmiből" létrejöhet az ügyfél számláján. Az aktuális MNB irányelv szerint a bankok kötelező tartalékrátája jelenleg 10%, azaz a befizetett ügyfélvagyon 10%-ával kell likvid módon rendelkezniük. A 10% lehet, meglepően hangzik, de nemzetközi viszonylatban egy konzervatív számnak szamít.
Azt, hogy tartalékráta és általánosságban a hitelhez jutás feltételei, a hitelek kamatai hogyan hatnak az inflációra, jól illusztrálja a legutóbbi, 2020-as gazdasági válság.
A világgazdaságot irányító Fed (amerikai jegybank) az első COVID-hullámban az USA saját tartalékrátáját 0%-ra csökkentette, emellett 1,9 billió (trillion) dollár helikopterpénzt szórt ki a számlákra. Mi következett ebből?
S&P500 és monetáris infláció
Számtalan nem pénzügyi tanácsadó mantrája, hogy az S&P500 index tökéletes befektetés, ami szinte minden évben stabilan túlteljesíti az inflációt. Hát, gondoljuk újra! De most ne a folyamatosan változó fogyasztói kosárral osztogassunk, hanem a forgalomban lévő pénzmennyiséggel. Íme a legismertebb tőzsdeindex elmúlt 60 éves teljesítménye a monetáris inflációval korrigálva:
Húsz éves stagnálás után most kezdjük megközelíteni az 1999-es dotcom buborékot? Tavalyelőtt még annyit ért az SPX mint 1960-ban? Ezzel a befektetéssel gyűjtenek milliók korai nyugdíjra?
A fenti chartra nyugodtan odaképzelhetjük a vízszintes trendvonalat. Az SPX szinte tökéletesen követi a monetáris inflációt. Így alkalmas lehet a pénzünk értékének hosszútávú megőrzésére, de semmi többre. Ha ennél többet akarunk, ki kell válogatni azokat a részvényeket, amik ténylegesen profitot termelnek az indexből. És szomorú módon ez az index körülbelül 1-2 százaléka. Név szerint az Nvidia, Apple, Microsoft, Google, Amazon, Meta és társai.
A teljesség kedvéért megemlítendő, hogy az elmúlt évek legjobban teljesítő amerikai részvénye nem került bele az indexbe. Ez a Microstrategy. 2020 óta a Microstrategy kivétel nélkül az összes S&P500 vállalatnál, az összes NASDAQ, az összes Dow Jones, stb. vállalatnál jobban teljesített. Láthatatlanul, a háttérben. A Microstrategy üzleti modellje a dollár shortolása olcsó hitelekből finanszírozott bitcoin-vásárlással.
Mi a helyzet Magyarországon?
Magyarországon a forgalomban lévő M2 készpénzállomány 42 000 milliárd forint, az elmúlt 10 évben átlagosan évi 15,5% növekedéssel. Az M2 növekedési ütemét monetáris inflációnak nevezzük, az osztrák közgazdaság-elmélet szerint ez a "valós" infláció.
A logika amögött, hogy a monetáris inflációt, mint igazi inflációt nézzük az, hogy a létrehozott pénz végső soron megtalálja a helyét a gazdaságban, és keresletoldali növekedéssel az árak növekedését eredményezi. A kérdés csupán az, mennyi idő míg az újonnan létrehozott pénz "lecsapódik" és felhajtja az árakat.
Az amerikai stimulus csomag kiküldésekor a folyamat rekord gyorsasággal okozta a befektetési termékek inflációját, ennek fő oka az elmúlt évekbeli fintech forradalom, és a zsebben hordozható bróker alkalmazások (Robinhood) létezése.
Árnyaltabb a kép, ha például egy kormányzati beruházásra öntenek frissen nyomtatott pénzt, a projektcélú pénzek ugyanis általában megvárják a teljesítést, mielőtt inflációs hatásuk lecsapódik.
A defláció természetes
Ha az emberiség technológiai fejlődés útján egyre több és jobb minőségű terméket tud előállítani, akkor azonos népesség és azonos kereslet mellett a termékek árának szükségszerűen csökkenie kell. Vagyis egy intenzív pénznyomtatást nélkülöző rendszerben a defláció a papírforma. Ezt jól illusztrálja számos történelmi példa, legnevezetesebb a Bizánci Birodalomban vert bezant aranypénz, mely körülbelül 500 éven keresztül őrizte az értékét.
Az, hogy az első világháború óta folyamatos, növekvő inflációs nyomás van valamennyi valután (mármint azokon amik még nem omlottak össze, helló billpengő), egybevág a mögöttes értékmérő arany többlépcsős kiiktatásával. A 20. század elején első ízben Nagy-Britannia állt le az aranyról (értsd: ment csődbe), majd az USA több ízben elkobozta, majd 1971-ben teljesen megszüntette a dollár és az arany közötti átváltás lehetőségét. (Pár grafikon, hogy milyen hatása volt a Nixon-féle gazdasági sokknak.)
Csak hogy kiemeljek néhány számot: 50 éve 25 000 dollár volt, ma 420 000 dollár egy átlagos amerikai ingatlan. Magyarországon 25 éve 10 forint volt egy gombóc fagylalt, ma 700 Ft. 17-szer nehezebb lenne felépíteni egy házat vagy 70-szer költségesebb lenne előállítani egy gombóc fagyit?
Nem. Csupán a forgalomban lévő pénzmennyiség nőtt. A Nixon utáni, arany helyett hitelre épülő világban a hitelek nem kerülnek visszafizetésre, csupán újrafinanszírozásra. Így lehet, hogy 35 billió dollár mínusz nem elég egy államcsődhöz, vagy hogy gazdasági boom-bust ciklusok alakultak ki, melyek a tőkeáttét csúcsra járásával négyévente összeomlanak. A pénzmennyiség növekedéséből azok profitálnak, akik közel állnak a tűzhöz, vagyis gyorsan és olcsón jutnak a forgalomba kerülő pénzhez.
Likviditási ciklus: Hol állunk 2024 végén?
A Fed irányváltásával globális kamatcsökkentési hullám vette kezdetét, ami olcsóbb hiteleket, nagyobb befektetési kedvet, és a kötvénypiacon kívüli valamennyi eszközosztály nominális növekedését hozhatja el. Így újra emelkedhetnek az ingatlanárak, szárnyalhat a részvénypiac, népszerű lehet az arany, és kilőhet a bitcoin.
A Fed politikája a világ politikája. Az Európai Központi Bank, a Magyar Nemzeti Bank, vagy bármelyik más jegybank árgus szemekkel figyeli a közelgő USD leértékelési hullámot, és jóformán szinkronban hoz monetáris politikai döntéseket. Az USA idei első, 50 bázispontos kamatcsökkentése után az EKB szintén kamatot csökkent, Kína ingyen pénzt oszt és enyhít a banki tartalékrátán, de Magyarország is szép lassan, 25 bázispontonként nekilátott a feladatnak.
Az oldalon található cikkek kizárólag a szerző véleményét tükrözik, és nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény szerinti befektetési tanácsadást. A Webhárom kizárja a felelősségét az egyéni befektetési döntésekből fakadó esetleges károk miatt. Tartalmaink szerzői jogvédelem alá tartoznak, felhasználásuk kizárólag a szerző írásos engedélyével lehetséges.
